Views: 3
Az előző részben már érintettük ugyan a telefonok világát, most pedig lássuk, hogy a mobilok hogyan segíthetnek nekünk a mindennapokban. Bátran kijelenthetjük, hogy az informatika, a telefon és számítógép használat ma már életünk szerves részévé vált, hiszen szinte mindent a segítségükkel tudunk megoldani. Legyen az egy hívás indítása, fogadása, különböző dokumentumok készítése és szerkesztése, a közösségi média használata, az interneten való böngészés, a hivatalos dokumentumok elintézése, az orvosi leletek figyelemmel kísérése, a bevásárlás, az utazások lebonyolítása, valamint a különböző médiatartalmak készítése, azok olvasása, nézése: egyszerűen mindegyikhez szükségünk van legalább egy telefonra, vagy egy számítógépre. A modern technikának köszönhetően ma már viszonylag könnyedén megoldhatjuk a fenti helyzeteket, problémákat, mivel jó néhány telefon, tablet és számítógép alapjáraton rendelkezik képernyőolvasóval, képernyőnagyítóval. Viszont az már teljesen más kérdés, hogy egészen pontosan melyik is a legjobb, melyik nyújtja a leginkább akadálymentesített élményt.
Látássérültként az abszolút tökéletes megoldás az IOS rendszer, mivel a beépített képernyőolvasó és nagyító minden funkciót elérhetővé tesz számunkra. A két alapprogram mellett további alkalmazások letöltésével még gördülékenyebbé válik eszközünk használata: így például a különböző bankjegy és színfelismerő, képelemző appok és a hangoskönyvtárak, illetve a szkennelt dokumentumokat is felolvasó Voice Dream Reader is nagyban megkönnyíti életünket. A navigációs programokat kb. ugyanúgy használjuk mint a látó társaink, annyi csupán a különbség, hogy a telefon mindent is felolvas / felnagyít számunkra. Személyes példa: a mindennapok során az előző cikkben is említett Be My Eyes-t használom. Ebben az applikációban egyrészt lehetőségem van arra, hogy hívást indítsak, ezt egy önkéntes fogadja, aki a telefon kameráján keresztül mindent lát: felolvashat például egy címkét, megmondhatja, hogy milyen színű a felvenni kívánt ruha, vagy éppen segíthet megkeresni a leesett tárgyat. A másik funkciója, amit speciel én naponta használok pedig az AI, vagyis a mesterséges intelligencia: ez úgy működik, hogy vagy készítek egy fényképet, és a program leírja azt (elmondja hány embert lát a képen, azok milyen ruhában vannak, milyen az arckifejezésük, mit csinálnak, valamint azt, hogy milyen a környezet, a háttér, és hogy összességében milyen a kép hangulata), vagy a fotók közül választok egyet, megosztom a Be My Eyes-szal, ami rögtön nyújt egy elemzést. Ha szeretnénk további információkat megtudni az elemzett képről, akkor egy chat ablakban feltehetjük kérdéseinket az AI-nak, ha ez nem segít túl sokat, akkor még mindig megnyomhatjuk az „Önkéntes hívása” gombot. Bankjegyek megkülönböztetésénél a LetSeeApp-et jó szívvel ajánlom, ez az előzőhöz hasonlóan kamerás alkalmazás, segítségével könnyen megkülönböztethetjük az egyes címleteket: elég a kamera alá tenni a bankjegyet – egy olyan 10-20 cm távolságra-, a program néhány másodpercen belül, szinte azonnal megmondja az értéket. A magyar forint mellett többek között beállíthatjuk az eurót, a dollárt és a fontot. A pénzfelismerő mellett találunk még kártyafelismerő és fényérzékelő funkciót is. Szkennelt dokumentumok, digitális könyvek hallgatására a Voice Dream Readert használom, ami prímán felolvassa a magyar, az angol és a német nyelvű fájlokat is. A felolvasás sebessége, a hang magassága, sőt mi több maga a hang is megváltoztatható, így teljes mértékben ízlésünkhöz szabhatjuk az alkalmazást. Másik nagy előnye pedig az, hogy a legtöbb formátumot gond nélkül teszi hallhatóvá számunkra.
Az MVGYOSZ Hangoskönyvtára és az MVGYOSZ Könyvtára applikációk is színesítik világunkat: míg az előbbiben profi színészek és amatőr felolvasók által előadott könyveket találunk, addig az utóbbiban digitalizált művek között keresgélhetünk. A hangoskönyvek között újabban már narrált filmeket is meghallgathatunk. Ez azt jelenti, hogy a film közben, a párbeszédek szüneteiben egy narrátor elmondja, hogy mit látunk a filmvásznon. Ha egy dokumentumot, például egy cikket készítek, akkor a Jegyzeteket és a Google Docs-ot használom, mivel mind a kettő remekül működik VoiceOver-rel. Amikor pedig végzek, akkor akár Google Drive-on is megosztható, word formátumban is menthető a kész fájl, így bár én iPhone-on és iPad-en dolgozom, az irodai gépeken ugyanolyan egyszerűen megnyitható és olvasható az írás. A táblázat készítést is hasonlóképpen oldom meg: ott az elkészült anyagot exel-fájként mentem. A Jegyzetek-ben a dokumentumok szkennelése is lehetséges, ennek segítségével a papíralapú dokumentumokat pillanatok alatt digitalizálhatjuk. Írni kétféleképpen lehet: vagy rádiktáljuk a szöveget a telefonra, a tablet-re (ez a gyorsabb, egyszerűbb megoldás, csak arra kell ügyelni, hogy olvassuk / hallgassuk vissza a szöveget, mivel hajlamos félreérteni a beszédet), vagy bepötyögjük mondanivalónkat a billentyűzeten (megkeressük az adott karaktert, majd duplán koppintva beírjuk.) A YouTube, a Facebook, a Messenger, az e-mail küldés, a TikTok ugyanúgy elérhető a látássérült embereknek is. Természetesen nem csupán ezek az applikációk léteznek, működnek, segítenek minket az önálló életvitelben, még több másik is elérhető. A fentieket csak azért emeltem ki, írtam le részletesebben, mivel a mindennapok során ezeket használom a legtöbbet. Látássérült körökben az IOS rendszer mellett az androidos készülékek is jó választás lehetnek, mivel annál a rendszernél a TalkBack kb. ugyanúgy működik és ugyanazt tudja, mint a VoiceOver.
Különlegességként beszélhetünk egy kicsit a kifejezetten látássérült felhasználók számára készült nyomógombos okostelefonról, a BlindShell Classic-ról, ami ugyanúgy néz ki, mint egy régi Nokia, annyi a különbség, hogy beépített képernyőolvasóval és képernyőnagyítóval dolgozik. Okostelefon, tehát lehet vele internetezni, Messengert, WhatsAppot, YouTube-ot használni, e-maileket küldeni és fogadni, illetve a különböző tárgyfelismerők és a Hangoskönyvtár alkalmazás is elérhető. Ez a készülék jó választás annak, aki nem igazán szereti az érintőképernyős modelleket, és nincs szüksége arra, hogy a telefonja egyben számítógépként is funkcionáljon. A BS 2-3 telefonok alapvetően arra valók, amire kitalálták őket, persze néhány, a modern kornak megfelelő újítás is megtalálható bennük. Így például a 3-as készülék már valamilyen szinten a mesterséges intelligenciát is használja.
A gondolatmenet összegzéseként elmondhatjuk, hogy a mai modern technikának köszönhetően megközelítőleg ugyanúgy használhatjuk látássérültként is a telefonokat, a tableteket és a számítógépeket, mint a látó társaink. Bár a különböző weboldalak akadálymentesítése még korántsem tökéletes, a technika mégis rohamosan fejlődik, így egyre több eszköz áll rendelkezésre, és egyre inkább elérhetővé válik számunkra is a világ. Példának okáért mostanában egyre többet hallani olyan okos szemüvegekről is, amiket kimondottan látássérült emberek számára fejlesztenek. Ezek lényege az, hogy egy kamera segítségével a mesterséges intelligencia látja a környezetet, és erről hangos leírást ad. Azonban hiába a technika fejlődése, ez önmagában kevés: ahhoz, hogy lépést tarthassunk a fejlődéssel arra is nagy szükség van, hogy folyamatosan fejlesszük magunkat, a tudásunkat – az informatika terén csak úgy, mint az élet más területein.
(Csiszár Tamás)
