Horgásszunk, kvázi vakon!!

Találatok: 1

Horgásszunk, kvázi vakon!!
És igen, jól látod a címet!

(…egy sérült ember mire lehet képes kitartással és segítséggel.)


Mint sok más, egyéb tevékenységre, a pecára is vannak alternatívák akár a mi számunkra is. Ezt szeretném a saját példámon keresztül bemutatni az alábbiakban.
A hosszú-hosszú évek során, jónéhány módszer kipróbálása után ma talán megtaláltam azt a technikát, amely számomra a tökéletes. A máig, s még korántsem lezárult “tesztidőszak” alatt alkalmam volt a spiccbotozásba, a fix úszós horgászatba, a methodfeeder technikába, s a hagyományos végólmos fenekezésbeis belekóstolnom. Látásom nagyfokú hiánya miatt az úszós módszerek számomra teljesen reménytelenek. Ugyan igyekszem kihasználni amennyire csak lehet a maradványt, az úszókat alig látom, hiába vannak olykor csak 4-6 méterre tőlem. A spiccezést ugyanakkor kedvelem, hiszen a közvetlen kontaktus miatt remekélmény minden egyes hal fárasztása.
14 éves voltam,mikor eljutottam egy horgásztáborba, ott a spiccezés mellett kipróbáltam magam a feederezésben is. E napok különösen emlékezetesek maradnak számomra, hiszen ott sikerült – máig is megdöntetlen – egyéni pontyrekordomat felállítanom. Ugyan a legnagyobb pontyom mindössze 4-5 kg körüli, számomra a méret nem lényeg. A kisebb halakkal ugyanúgy – ha nem jobban – el lehet szórakozni, mint a nagyobb társaikkal.
Azonban hamar be kellett látnom, hogy a feederspicc mozgását – habár az nincs méterekre tőlem – mégsem látom igazán jól… A kapást csak az esetlegesen megszólaló fék jelzi nekem az orsón.
Én ugyan nem ehhez a technikához használom, de nemrégen hallottam, hogy a feederezéshez is kifejlesztettek egy elektromos jelzőt, így könnyítve meg a horgászatot, akár éjjel is.
Azt a módszert, amit alkalmazok, nem sorolnám egyik módszerhez sem kimondottan. Ez inkább egy ötvözet. Ugyanis egy methodkosaras, csalitüskés végszerelék van felkötve egy – eredetileg pergetőbot – horgászbot főzsinórjára. E botot azért használom szívesen, mert a 2,7 m-es hossza éppen optimális számomra és kellően erősnek is érzem a céljaimhoz. A kosár megtöltése a töltőszerszám segítségével mindössze néhány pillanatot igényel.
A második fontos pont a zsinór. A tapasztalataim azt mondják, a fonott zsinór sokkal közvetlenebb kontaktust biztosít, mint a monofil társa. Az orsó egykönnyen kezelhető elsőfékes modell, melyen a hajtókar át van szerelve a jobb oldalra, így egyszerűsítve meg számomra a horgászatot. A kapás észlelésében egy elektromos kapásjelző, illetve egy színes karika – melyet a zsinórra csíptetve használok – segít. A karikánál fontos szempont az, hogy minél nagyobb legyen a közte, és a háttér színe közti kontraszt.
És hogy a halvédelemről se feledkezzünk el, a pontymatracról is kell egy-két szót ejtenem. A mai horgász-kultúra fontos része a halak fokozott védelme.
Egyre több helyen előírás a sebfertőtlenítő mellett a pontymatrac használata is. Ebből több fajta is létezik, én a peremmel ellátottakat ajánlom, mivel róluk nem tud olyan könnyen meglépni a hal. Én minden esetben segítővel szoktam a vízpartra érkezni, hiszen a látássérültség mellett egy kézrendellenességgel is büszkélkedhetem, ami egy kissé megnehezíti a szerelék elkészítését is például.
Itt is felhívom a figyelmet: segítséget kérni, elfogadni s adni – utóbbi egyébként íratlan szabálynak minősül, függetlenül kortól, nemtől, testi fogyatéktól -, nem számít bűnnek.

Görbüljön!! 

(Csiszár Tamás tagtársunk írása)

 
 

Print Friendly, PDF & Email