MVGYOSZ hírlevél – Együtt formáljuk élhetőbbé a világot! 2. szám 2018.01.09.

Kedves olvasóink!

Ebben a hírlevelünkben Németh Orsolya írásaival emlékezünk a Centenáriumi Év eseményeire.

Tartalom

1. Centenáriumot ünneplünk – Százéves az MVGYOSZ
2. Aki egy évnyi hangoskönyvvel gazdagított bennünket – Emlékezés Bodor Tiborra
3. A távolból helyettünk látnak majd – Elindult a Távszem projekt

***

1. Centenáriumot ünneplünk – Százéves az MVGYOSZ

2018. kiemelkedően jelentős év a magyar látássérült emberek és szervezeteik életében. Idén ünnepli alapításának századik évfordulóját a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. A Centenárium alkalmából a Szövetség egészéves programsorozattal hívja fel a figyelmet az elmúlt száz év során elért eredményeire és emlékezik meg mindazokról, akik a látássérült emberek ügyét bármilyen módon előre vitték.

A Centenáriumi Év ünnepélyes megnyitására – melyet a fogyatékosügyi szakma és a média nagy érdeklődése kísért – 2018. január 4-én, a Braille-írás világnapján került sor. A dátum önmagában is üzenet értékű. Louis Braille, a vakok pontírásának kidolgozója 1809. január 4-én született, a róla elnevezett speciális írásrendszer pedig nem csupán a vak embereket leginkább szimbolizáló, az ép látású emberek többségének érdeklődését felkeltő eszköz, hanem a látássérült emberek számára a tanulás, a munka, a kultúra, az informálódás, vagyis a világ és a társadalom felé utat nyitó találmány is. Az MVGYOSZ céljai között kiemelt helyen szerepel a Braille-írás ismertté tétele, a Braille-kultúra ápolása, valamint a pontírás XXI. századi létjogosultságának erősítése és kommunikációja. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is Braille-írásos levélben köszöntötte a Szövetség elnökét és tagságát.

Dr. Nagy Sándor elnök ünnepi beszédében utalt az MVGYOSZ létrejöttének előzményeire: “Már 100 évnél korábban is létezett hasonló szervezet (például egy 1856-os adat szerint a Pesti Vakok Intézete, évekkel később pedig a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd 1896-ban megalakult a Vakokat Gyámolító Országos Egylet), ám a ma is folyamatosan működő szövetség története 1918-ban kezdődött.”
Elmondta, hogy a Szövetség “sohasem volt abban a helyzetben, nem is lehetett, hogy erővel szerezzen érvényt az általa képviselt emberek akaratának, illetve jogainak. A társadalmi párbeszéd során úgy kellett érdekeinket érvényesítenie, mint egy jó gyermeknek a demokratikusan működő családjában. Mert miként cselekszik a gyermek? Növekedése során fokozatosan jelzi igényeit a gondoskodó szülőknek: Kérek szépen új ruhát, kérek szépen zsebpénzt, szeretnék szórakozni, szeretnék tanulni, szeretnék dolgozni. És miként élt a szövetség a társadalmi párbeszéd adta lehetőséggel? Kérte, hogy a vak és gyengénlátó emberek méltó körülmények között élhessenek, tanulhassanak, dolgozhassanak, szórakozhassanak. A gyermekek azonnal megkaptak mindent a szüleiktől? Bizony nem. Így volt ez a szövetség esetében is. Kitartó érdekképviseleti munkával, sok-sok tárgyalással, sok-sok kompromisszum árán mégis elértük, hogy a látássérült emberek életminősége folyamatosan javuljon.”

Az eseményt megtisztelte jelenlétével a stratégiai társadalmi kapcsolatok összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízott, Nyitrai Zsolt is, aki örömmel jelentette be azt a Parlament által nemrég egyhangúlag elfogadott jogszabályt, mely a Braille-kijelzők és nyomtatók áfáját 2018-tól 5%-ra csökkenti. Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hozzátette, hogy a fogyatékos személyek társadalmi befogadásáról nem beszélhetünk autonóm és önrendelkező életvitelük feltételeinek megteremtése nélkül. Ehhez az kell, hogy a látássérült emberek is aktív, egyenjogú, egyenrangú, látható és hallható tagjai legyenek társadalmunknak. A kormány fontos partnerének tekinti a százéves MVGYOSZ-t és további együttműködési szándékáról biztosította a megjelenteket. Mindketten gratulációjukat és köszönetüket fejezték ki az MVGYOSZ felé, mely Magyarország egyik legrégebbi érdekvédelmi szervezeteként párbeszédet folytat a kormányzattal, aminek eredményeként a látássérült személyek társadalmi helyzete folyamatosan javul. Az államtitkár szerint míg száz éve a fogyatékos emberben a hiányt, a deficitet látta a társadalom és a kormányzat is, addig ma erőforrásként tekintenek rájuk. Üdvözölte a Szövetség által megálmodott és nyertes pályázat keretében kidolgozott Távszem szolgáltatást, mely az infókommunikációs akadálymentesítés révén sokszorozza meg és juttatja el valamennyi rászoruló látássérült személyhez a segítő szolgáltatásokat, ezzel javítva életminőségüket.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője ismertetve a Centenáriumi Év programjait elmondta, hogy egy százéves szervezet nem öreg, hanem dinamikus fejlődésre és megújulásra képes az eltelt évszázad tapasztalataira építve. Az elmúlt száz év során a magyar látássérült emberek rengeteg értéket teremtettek, amiben a Szövetség folyamatosan segítette őket, nélkülük a társadalom kevésbé lenne színes és gazdag. A Centenáriumi Év célja, hogy bemutassa, hogy a vak és gyengénlátó emberek is egyre inkább integráns tagjai a társadalomnak. Ahogy azt a Szövetség missziója is deklarálja: “együtt formáljuk élhetőbbé a világot.”

Az Áder János köztársasági elnök fővédnöksége mellett zajló Centenáriumi Év alkalmából megvalósuló programok között lesz vakvezetőkutyás találkozó, sportrendezvény, nemzetközi konferencia, mesemondó verseny, irodalmi műsor, ezen kívül az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyvtárának állományát 100 új művel tervezik gyarapítani, az ünnepségsorozatot pedig a Centenáriumi Év nagykövetei, Szendi Szilvi és Peller Károly közreműködésével megvalósuló operett gála koronázza meg.

A nyitóünnepség keretében került sor az MVGYOSZ hangoskönyvtárának ünnepélyes névadójára. Az 1961. óta működő hangoskönyvtár nevét egyik legismertebb és legaktívabb önkéntes felolvasójáról, Bodor Tibor színművészről és tanárról kapta.

Az ünnepélyes megnyitó a Centenáriumi Év nagykövete, Peller Károly színművész által adott zenés műsorral, valamint a programsorozatot beharangozó kisfilm levetítésével zárult.

Dr. Nagy Sándor zárszavában azon meggyőződésének adott hangot, hogy érdemes odafigyelni a vak és gyengénlátó emberek igényeire és jól dolgozva képviselni azokat. Örömét fejezte ki a Centenáriumi Év iránt már most megnyilvánuló hatalmas érdeklődésért, továbbá köszönetet mondott az anyagi támogatásért, amivel több cég is segíti a programsorozat létrejöttét.

A százéves jubileum programjainak főtámogatója a Wesper KFT. a Guide kesztyűk Magyarországi forgalmazója.
Németh Orsolya

***

2. Aki egy évnyi hangoskönyvvel gazdagított bennünket – Emlékezés Bodor Tiborra

Aligha van Magyarországon olyan látássérült idős vagy fiatal, aki ne ismerné Bodor Tibor nevét, de még inkább a hangját. A közismert színészt azonban a vak emberek többsége nem elsősorban a méltán népszerű Szomszédok című teleregény Kenéz elvtársaként zárta szívébe, hanem a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében működő hangoskönyvtár ikonikus felolvasójaként. Tisztelgésül a kiváló színész, tanár és önkéntes felolvasó emléke és munkássága előtt, a Szövetség hangoskönyvtára mostantól az ő nevét viseli.

Az MVGYOSZ Centenáriumi Év programsorozatának egyik célja, hogy méltóképpen megemlékezzünk mindazokról, akik az elmúlt száz évben tevékenységükkel előre mozdították a magyar látássérült emberek ügyét, segítették társadalmi részvételüket, biztosították számukra a hozzáférést mindahhoz az értékhez, ami látó társaiknak oly magától értetődően elérhető.

A kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférésért mindazok sokat tettek, akik létrehozták a Szövetség hangoskönyvtárát és akik annak fejlődésében felolvasóként az elmúlt lassan hetven év során közreműködtek. Bodor Tibor egyike volt ezen példamutató személyeknek, a hangoskönyvtár egyik legaktívabb felolvasójaként tartják számon. Színészi pályája mellett, melynek során számos filmben és tévésorozatban, színházi előadásban játszott többek között a Nemzeti és a Madách Színház színészeként, a látássérülteknek 394 könyvet olvasott fel közel 9000 óra terjedelemben. Önkéntes felolvasóként elhatározása az volt, hogy annyi hanganyagot készítsen el a hangoskönyvtár számára, hogy ha azt valaki egy év januárjának 1-jén elkezdi hallgatni, akkor december 31-ére se érjen a végére. Áldozatos munkájáért az MVGYOSZ vezetősége 1996-ban a Braille-emlékérem arany fokozatával tüntette ki.

Talán eddig kevesen tudták, hogy Bodor Tibor felolvasói pályafutását nem a Vakok Szövetségében, hanem vak nagyapja mellett kezdte, aki mindig szívesen hallgatta unokája felolvasásait. Valószínűleg innen származott az az elhivatottsága, mellyel évtizedeken keresztül szolgálta a látássérült emberek irodalomhoz való hozzáférésének ügyét. Rendszerint kora reggel érkezett meg a Szövetség stúdiójába, ahol naponta két-három órát olvasott fel, 9 órától ugyanis már színházi próbára várták, esténként pedig a közönség előtt volt jelenése. Érthető tehát, hogy sokunk emlékezetében elevenen él a színész gyönyörű orgánuma mellett a felvételeken időnként kedélyesen megcsörrenő teás- vagy kávéscsésze hangja is.

Bodor Tibor látássérült gyermekek és fiatalok generációinak tette élménnyé a kötelező olvasmányokat, így például az Odüsszeiát, az Egri csillagokat vagy Az aranyembert, de a világ- és a szórakoztató irodalom nagyjait is elérhetővé tette számunkra, felolvasta többek között Dante, Dumas, Marquez, Dosztojevszkij, Rejtő Jenő és Victor Hugo műveit is. Önkéntes felolvasói munkáját hatalmas szeretettel és csendes alázattal végezte, még színész kollégáinak többsége sem tudott ezen tevékenységéről. Mindaddig olvasott fel, míg egészségi állapota engedte, 2000-ben hetvenkilenc évesen hunyt el.

2017. őszén alakult meg a Bodor Tibor Kulturális Egyesület, melynek célja a színész emlékének méltó ápolásán túl a vak és gyengénlátó emberek kultúrához való hozzáférésének integrált körülmények között történő biztosítása. Az egyesület Bodor Tibor unokájának és több látássérült személynek az összefogásaként jöhetett létre és elsőként az MVGYOSZ Centenáriumi Év programsorozatának ünnepélyes megnyitóján, 2018. január 4-én mutatkozott be.

Puskás Kata Szidónia, az egyesület elnöke, Bodor Tibor unokája szívből jövő beszédben emlékezett meg az ismert színészről és felolvasóról köszönetet mondva azért a szeretetért, amellyel az MVGYOSZ tagsága őrzi emlékét. Kata egy Facebookon megjelent felhívásra jelentkezett önkéntes felolvasónak, így folytatandó nagyapja munkásságát. Elnökként azt tűzte ki célul, hogy a Bodor Tibor Kulturális Egyesület tevékenységének eredményeként a Szövetség hangoskönyvtárának állománya a közeli jövőben legalább újabb 9000 órányi hangoskönyvvel gyarapodjon, amihez már toborozzák a lelkes önkénteseket.

Bodor Tibor özvegye, Zsóka néni sajnos már nem érhette meg a megemlékezést, a rendezvény előtt pár nappal hunyt el, de az előkészületekről még tudhatott. Neki ígérte meg Helle Maximilian, az egyesület egyik vak alapító tagja, hogy a látássérült emberekért végzendő munkája során mindvégig életben fogja tartani férjének emlékét.

Emlékezésül az MVGYOSZ hangoskönyvtárának egykori felolvasójára és névadójára, az ünnepi műsor közönsége Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét Bodor Tibor tolmácsolásában hallgatta meg.

“Öröklött, nagy Varázs, holtak idézője,
messze nemzedékek egymáshoz fűzője;
mert csak a Könyv kapcsol multat a jövőbe,
ivadék lelkeket egy nemzetté szőve.”
Babits Mihály: Ritmus a könyvről (részlet)

Németh Orsolya

***

3. A távolból helyettünk látnak majd – Elindult a Távszem projekt

Három konzerv közül vajon melyik a kukorica, a bab és a borsó? A harisnyám fekete, de vajon szivecskés-e, vagy pöttyös? Milyen színű nyakkendő illik egy halványkék inghez? Mikor jár le a felvágott? Mit mutat a villanyóra? Mit írnak a postai értesítőn? Csupa mindennapos kérdés egy háztartásban, amire az, akinek nincs baj a látásával, gond nélkül tudja a választ. Aki viszont vak vagy gyengénlátó, annak komoly nehézséget, netán kínos szituációt is okozhat akár csak egy is közülük. Ilyen mindennapi apró-cseprő esetek elmondásával szemléltette Dr. Nagyné Berke Mónika, hogy egy két látássérült emberből álló háztartásban naponta számtalan olyan információra van szükség, aminek megszerzésére az érintettek még a legmodernebb segédeszközök használatával is csak korlátozottan képesek. A színfelismerő megmondja, hogy fekete a harisnyám, de egy temetésre mégse mehetek el olyanban, amin apró piros szivecskék vannak. Ugyanígy felismerhetjük egy ing és egy nyakkendő színét, de azt még ekkor sem feltétlenül tudjuk, hogy az egyik csíkos, míg a másik pöttyös. A postai értesítőt beszkennelhetjük ugyan, de a postás kézírását sajnos a karakterfelismerő sem fogja tudni kibetűzni. Segítségért videotelefonálhatunk egy rokonunknak vagy ismerősünknek, ha egyáltalán elérjük, de lehet, hogy munka vagy családi program közben zavarjuk meg.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége egy olyan távsegítő alkalmazás kifejlesztésére és az ehhez kapcsolódó internet alapú szolgáltatás elindítására nyert el közel 470 millió forint támogatást, ami ezeknek a mindennapi nehézségeknek a megoldásában segíti majd a felhasználókat. A Távszem alkalmazás egy okostelefon vagy táblagép segítségével kapcsolja össze a vak vagy gyengénlátó felhasználót az ép látású operátorral, aki a távolból, a látássérült személy okos eszközének kamerája segítségével lát majd helyette és szóbeli kommunikációval segíti a számára szükséges információk megszerzését. Azaz megmondja, milyen színű és mintájú a harisnya vagy a nyakkendő, felolvassa a postai értesítőt vagy az élelmiszer nevét, összetevőit és lejárati dátumát, stb. A Távszem szolgáltatás az év minden napján, a nap huszonnégy órájában elérhető lesz a látássérült felhasználók számára, akik közül nyolcszázan okostelefonhoz is jutnak majd a projekt támogatásával. A készülékek az MVGYOSZ tagegyesületeinek látássérült tagjai között kerülnek kiosztásra, de természetesen bárki más is igénybe veheti majd a szolgáltatást a saját okostelefonján keresztül, az alkalmazás ingyenesen letölthető lesz.

A két évig tartó Távszem projekt nyitóeseményére 2018. január 4-én került sor az MVGYOSZ székházában. Az alkalmazás működéséről és a szolgáltatás lényegéről Dr. Nagyné Berke Mónika, a projekt szakmai vezetője tájékoztatta a nagy számban megjelent érdeklődőket. Elmondta, hogy a távsegítséget olyan operátorok biztosítják majd, akik egy 270 órás komplex képzésen sajátítják el a szolgáltatás magas színvonalát és az ügyfelek személyiségi jogainak védelmét garantáló készségeket és tudásanyagot. A felkészítés folyamán érzékenyítő tréningen is részt vesznek majd a jelentkezők, de olyan praktikákat is el kell majd sajátítaniuk a gyakorlatban, hogy például hogyan magyarázzák el egy látássérült ügyfélnek, hogy merre és hogyan irányítsa a telefon kameráját az általa látni kívánt dologra. A projekt sikeres megvalósítását tagegyesületenként egy-egy mentor is segíti majd, az ő feladatuk lesz az okostelefonok és a Távszem alkalmazás használatának betanítása az azt igénylő vak és gyengénlátó egyesületi tagok részére. Az operátorok és mentorok alkalmazásával a Távszem projekt közel 50 munkahelyet is teremt elsősorban megváltozott munkaképességű álláskeresőknek.

Gulyás Zsuzsa projektmenedzser látássérült gyermeke révén maga is érintettként tapasztalja nap mint nap a vak és gyengénlátó emberek életének kisebb-nagyobb nehézségeit. A projektmenedzser célja messze túlmutat a pályázatban meghatározott célok sikeres megvalósításán: mindenki számára hozzáférhető szolgáltatást, ezáltal pedig élményeket szeretne biztosítani a látássérült embereknek, akiknek a visszajelzéseire is nagyon számít. A projekt utolsó 6-7 hónapjában nyilvános tesztidőszak során próbálhatja ki bárki a Távszem alkalmazást és teheti majd meg észrevételeit, fejlesztési javaslatait a projekt megvalósítói felé.

A Távszem projekt előrehaladásáról folyamatosan hírt adunk az MVGYOSZ valamennyi kommunikációs csatornáján.

az EFOP-1.1.5-17-2017-00001 számú, Távoli Segítségnyújtás Látássérült Embereknek – Távszem projekt az Európai Szociális Alap finanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

Németh Orsolya
társadalmi kapcsolatok referense

***

Köszönjük, hogy elolvasta hírlevelünket!

***

A hírlevelet szerkesztette: Árvay Mária és Nagy-Virág Krisztina

Print Friendly, PDF & Email